kenyér update / töltött kenyér

Amióta rátaláltam a fougasse receptre, a kenyérsütő gép nyugdíjba vonult: a kézi kenyér hamarabb elkészül, csak ici-picivel több vele a munka és a fogyasztási mutatók alapján kétszer olyan finom, mint a gépi. Az első próbálkozás óta nem sokat módosult a recept, de sok variációt kipróbáltam a lisztekkel, formákkal és a töltelékekkel. Most már nem kell tejmentes diétát tartanunk, úgyhogy megvehetnénk a boltit is, de ha az ember megszokja a jót...

Jelenleg így csinálom: 20-30 ml olajat kiöntök egy 2,5 dl-s csészébe, felöntöm meleg vízzel, majd még 2 csésze meleg vizet öntök hozzá egy nagy (5,4 l), zárható műanyag dobozban. 1 ek cukrot, 2 tk sót szórok bele és egy csomag friss élesztőt morzsolok rá (szárítottal is működik). Belemérek 800 g lisztet (általában 500 g finomlisztet és 300 g grahamlisztet). Egy késsel összekavarom. Ráteszem a doboz tetejét, csak egy résnyire hagyom nyitva. Addig kelesztem, míg a doboz meg nem telik (kb. 3x-osra nő).

Ekkor egy nagyon puha, szinte folyós tésztám van, a továbbiakban is csak annyit lisztezem, amennyit muszáj. Lehet olajos kézzel formázni, úgy is nagyon finom, de aki kevesebb olajat akar használni, annak marad a liszt. Egy részét egy őzgerincformában vagy egy kis, szögletes tepsikében sütöm ki, a másik feléből rudakat sodrok, pereceket formázok,  lepényeket lapítok, zsemléket gömbölyítek. Most már használhatok tejtermékeket, úgyhogy joghurttal megkenve magokat is szórunk rá a gyerekekkel.

Egy speciális változat a töltött kenyér/kifli. Ha előre tudom, hogy édessel töltöm, akkor a tésztába csak egy tk sót és két csapott ek cukrot teszek. Ha nem, akor jelképesen szórok egy kis cukrot a kész tésztára, amikor kinyújtom. Mert a töltéshez nekem az vált be legjobban, hogy a lehető legvékonyabbra kinyújtok egy marék tésztát (3-4 mm?) és megszórom az egész felületet minden jóval, csak egy kis csíkot hagyok a szélén, ahol majd összeragad. Az édeset lehet szórni kókusszal, kakaóval, dióval, mazsolával, de nyers almát is reszelhetünk rá kevés cukorral, fahéjjal. Még túrósbélest is ebből a tésztából csinálok: kicsi köröket nyújtok, a cukros túrót belecsomagolom és egy muffinsütőbe teszem a csomagokat.

A sósak alapja a nagyon apróra vágott (esetleg zúzott) fokhagyma, felkarikázott olajbogyó és szárított paradicsom, szintén apró kockákra vágva. Aki húst eszik, tehet bele kolbász-, virsli- vagy szalonnadarabkákat, a tejterméket fogyasztók reszelt sajttal szórhatják meg. Mehet bele gomba, cukkini is, de ezek sok levet eresztenek, vágjuk őket vékonyra. Lehet babkonzervet, lilahagymát, juhtúrót tenni bele - gyakorlatilag bármit, amit a hűtőben és a kamrában találunk. Az ún. pomogácsváró töltelék összetevői ezek: fokhagyma, olajbogyó, hajszálvékonyra gyalult gombaszeletek, sült csirkecomb és -mell falatkák tandoori masalában megforgatva, nagyra reszelt (trappista) sajt. Ezekkel beborítom a kinyújtott lapot, szorosan feltekerem és 15 percig langyos (40 fokos) sütőben kelesztem (ha sokáig kel, nagyon szétfolyik). 180 fokon, légkeveréssel kb. 25 percet sütöm, míg kicsit megpirul a külseje. A legjobb melegen, de akár le is fagyaszthatjuk.

A nem töltött változatokat is 15 perc kelesztéssel, kb. 25 perc sütéssel fejezem be, a vékonyabb rudakat rövidebb ideig sütöm, a nagyobb vekniket kicsit tovább. Mindegyik változatnak jót tesz, ha egy kis lábas vizet teszek a sütő aljába, de ezt sokszor elfelejtem.

 

zöldségekkel töltött kenyér